Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kárpátalja történelme, népessége képes leírás - Kárpátalja.tlap.hu
részletek »

Kárpátalja történelme, népessége - Kárpátalja.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: karpatalja.tlap.hu » Kárpátalja történelme, népessége
Keresés
Találatok száma - 9 db
A Bethlen-Rákóczi-kastély története

A Bethlen-Rákóczi-kastély története

Beregszász egyik legrégebbi épületének, a Bethlen-Rákóczi-kastélynak a történetébe nyernek bepillantást mindazok, akik megtekintik a Beregvidéki Múzeumban nemrég nyílott kiállítást. Mint tudjuk, a beregszásziak körében Grófudvarnak is nevezett épület egy részében 2002 tavasza óta működik a város és a járás egyetlen ilyen jellegű közgyűjteménye. A kiállítás megnyitóján Sepa János múzeumigazgató annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szóban forgó épület történetének kutatását nagyban elősegíti városunk, és az egész vidék múltjának jobb és alaposabb megismerését. Az intézmény vezetője hónapokkal ezelőtt ezért is kérte fel a Kárpátaljai Állami Levéltár munkatársait, hogy alaposan tanulmányozzák a Bethlen-Rákóczi-kastélyra vonatkozó iratokat.

Kárpátalja (Zakarpatsko)

Kárpátalja (Zakarpatsko)

A mai Kárpátalja a trianoni békeszerződést követően az egykori Északkelet-felvidék négy-Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros-vármegyéjéből keletkezett. Egyike a legfiatalabb keletű magyar tájneveknek. Területét az Északkeleti-Kárpátok, délről a Tisza felső folyása, nyugatról az pedig az Ung völgye határolja. Ukrajna függetlenné válása, 1991 óta az ország délnyugati megyéje, amelyet négy ország határol: észak-nyugaton Lengyelország, nyugaton Szlovákia, a délnyugati részén pedig Magyarország, ill. Románia.

Kárpátalja 1939 és 1944 közötti története

Kárpátalja 1939 és 1944 közötti története

Az alábbiakban ismertetett monográfia egy fiatal történész - Roman Oficins'kij - munkája. Három - számos fejezetre és alfejezetre tagolódó - fő része van, úm. Politikai-jogi helyzet, Politikai feltételek és a politikai gyakorlat, Pártok és társadalmi szervezetek. Recenzense szerint a monográfia különös erénye, hogy a vonatkozó forrásokat toleráns módon elemezte, és így több olyan kérdés megoldásában ért el előrehaladást, amelyeket az előtte járók nem tudtak megnyugtatóan tisztázni (pl. az emigráns kárpát-ukrán hivatal és a londoni csehszlovák kormány kárpátaljai tényezőinek a szerepe, a katonai megszállás közben elesett "Szics-gárdisták", magyar és csehszlovák katonák száma).

Kárpátalja története

Kárpátalja története

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca talán a régió legdicsőbb időszaka volt. A török uralom alól felszabadult ország újjászervezésével a bécsi udvar fő célja az ország elnémetesítése volt. Megnövekedtek az adóterhek, megbénult a szellemi élet, megindult a protestánsüldözés. 1702-ben bevezették a véradót, a katonák erőszakos sorozását, amely különösen Beregben és Ugocsában indult meg nagymértékben. Ez évben Esze Tamás és Kis Albert önként jelentkeztek Bereg vármegyénél katonai szolgálatra. A megye toborzással bízta meg őket, amit ők szervezkedésre használtak fel. A nemzeti ellenállási mozgalom fő fészkei Beregen kívül Ung, Zemplén és Sáros megyék voltak.

Kárpátalja története az Árpád-ház alatt

Kárpátalja története az Árpád-ház alatt

A Kárpátok láncolata természetes védőövként, gyepűvonalként övezte körül az új hazát. Kárpátalja területének megszervezésével hosszú ideig nem foglalkozott a magyarság, mivel a terület védelmi szerepét a természet adta lehetőségeivel töltötte be, így kezdetben csak szórványosan szállták meg ezt a területet. Kárpátalja területe az ország területének törzsek közötti felosztásában nem vett részt, így a birtokjogi fejlődés során mint gyepűvonalon túli terület, királyi birtok lett, s a hatalmas erdőségek nagy része vadászterületként szolgált. A Szent István király idejében szervezett 45 vármegye között már szerepel Borsova (később Bereg) és Ung vármegye, Ungvárral. Az ugocsai és máramarosi hegyvidék ekkor még nem tartozott vármegyei szervezetbe. Ez az országrész az Árpád-házi királyaink külkapcsolataiban időnként hadfelvonulási és hadműveleti terület is volt. A lengyel és kijevi (halicsi) fejedelemségekhez ezen a területen keresztül vezetett az út.

Hirdetés
Népesség

Népesség

Az 1910-es népszámlálás során Kárpátalja 605 942 lakosa közül 185 433 (30,6%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg ruszin, ukrán és orosz nemzetiségű ebben az időben 330 010 (54,5%) fő volt. Ugyanezen népszámlálás során a nagyobb városokban a lakosság többsége magyarnak vallotta magát (Ungvár 73,3%, Munkács 59,3%, Beregszász 96,4%). Az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás adatai szerint Kárpátalja összlakossága kb. 14 000 fővel nőtt, ugyanakkor a magyar lakosság 73 000 fővel csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy az izraelita vallásúakat a zsidó nemzetiséghez sorolták. Számuk ekkor 80 132 főt (12,9%) tett ki. Kárpátalja népessége a 2001-es népszámlálás adatok alapján 1 254 160 fő volt. A megye és az egyes települések népességéről évenként nyilvántartás készül, ám a nemzetiségi viszonyokról csak a népszámlálási adatok adnak tájékoztatást. Ukrajnában a legfrissebb népszámlálás 2001 decemberében zajlott. Ennek végleges eredményei 2003. január 18-án kerültek napvilágra. Mivel az adatok feldolgozása, összesítése hosszabb időszakot vesz igénybe. Ezért néhol az előzetes eredményekben szereplő adatok szolgálnak alapul. A népszámláláskor rákérdeztek az adatközlők nemzetiségére és anyanyelvére is. A kettő nem minden esetben egyezik meg. Például, a cigány nemzetiségűek jelentős részének nem a cigány, hanem a magyar, vagy az ukrán az anyanyelve.

Szofija a 20. század viharaiban

Szofija a 20. század viharaiban

A nagy háború hadieseményei elkerülték a falut, s a besorozott férfiakat csakhamar hazaengedték a seregből. A háború végén azonban Kárpátalját az 1919. szeptember 10-én az újonnan megalakult Csehszlovákiához kapcsolták, amit az 1920. június 4-i trianoni szerződés is megerősített. A csehszlovák államépítés jegyében zajló erőltetett asszimiláció főleg a magyarokat és a ruszinokat sújtotta, a német kisebbség szinte érintetlenül élhetett tovább. Míg más kisebbségek iskoláit bezárták, földjeiket elvették, addig a német kisebbségnek iskolákat nyitottak és sértetlenül dolgozhattak földjeiken továbbra is.

Telepessors a Kárpátalján

Telepessors a Kárpátalján

Ilnicki Beáta cikkében egy kárpátaljai falu történetének példáján keresztül mutatja be a Kárpátalján zajló be- és kitelepítéseket, valamint a fő népességmozgásokat. Német telepesfalu A Rákóczi-szabadságharc után Kárpátalján sok föld vált gazdátlanná, a Rákóczi-család birtokát, Munkács környékét a kincstár vette kezelésbe. 1726-ban a területet III. Károly egy monarchia-hű választófejedelemnek, Lothár Ferenc Schönbornnak adományozta. A Schönborn-család kezdte meg Kárpátalja benépesítését német telepesekkel, ami a gazdaság jelentős fellendülésével járt együtt. Az uradalom területén 12 telepesfalut hoztak létre Munkács környékén. Ezen falvak egyike az 1804-ben alapított Sophiendorf, egy létrejöttekor 303 lelket és 50 házat számláló kistelepülés, amelyet Ferenc Fülöp Schönborn Buchheim elhunyt felesége, Leyen és Hohengeroldseggh Zsófia tiszteletére nevezett el.

Történelem

Történelem

Az őskorban és ókorban az északi Kárpátok zordsága, illetve az alföldi területek mocsaras volta miatt gyéren lakott terület volt. Egyes források vitatott állítása szerint a területre még a honfoglalást megelőzően kalandozó székely magyarok érkeztek a mai Erdély felől. Az általánosan elfogadott álláspont szerint azonban Árpád hadai 895-ben (vagy 896-ban) léptek a területre a Vereckei-hágón át. Az I. István idején megszervezett 45 vármegye közül Borsova (később Bereg) és Ung vármegye Kárpátalján található. Ettől kezdve Kárpátalja a Magyar Királyság szerves részét képezte. Az Árpád-korban a terület különböző (főleg Halics felé induló) hadjáratok kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun, illetve besenyő támadásra is egészen 1085-ig, amikor I. (Szent) László kiverte a betörő besenyő seregeket.

Tuti menü