Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kárpátalja - Városok, járások képes leírás - Kárpátalja.tlap.hu
részletek »

Kárpátalja - Városok, járások - Kárpátalja.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: karpatalja.tlap.hu » Kárpátalja - Városok, járások
Keresés
Találatok száma - 9 db
Beregszász

Beregszász

Ősi, közel kilenc és fél évszázados településünkön ötvöződik a régmúlt idők emléke és a modern kor. Számos műemléke, történelmi emlékhelye révén vonzó célpontja az idegenforgalomnak, befektetési lehetőségei révén pedig a tőke, az üzletemberek számára. Annak ellenére, hogy városunk a kárpátaljai magyarság szellemi, kulturális és gazdasági központja, évszázadok óta példaértékű módon békében, egyetértésben éltek és élnek itt számos nemzet fiai és lányai.

Csap

Csap

A Záhony és Csap közötti vasúti Tisza-híd 1870-ben épült ki, de ötven évvel később már Csehszlovákia volt a túloldalon, '45-től pedig a Szojuz. A híres vicc szerint a bácsi a Monarchiában született, Csehszlovákiában járt iskolába, Magyarországon szolgált a hadseregben, a Szovjetunióban dolgozta végig életét, majd Ukrajnában élvezi nyugdíjas éveit, pedig világ életében ki sem mozdult Ungvárról. A korábbi megyeszékhely, Ungvár* egyébként csak 24 kilométerre van Csaptól.

Csetfalva

Csetfalva

Csetfalva és Mezővári két tipikus magyar falu abból a több tucatból, amelyik a Tisza másik partján húzódik, és ezer szállal kötődik a magyar kultúrához. Mindkét falu református vallású, mint a Kárpátaljai magyar falvak többsége. Mezővári a nagyobb, csaknem 3000 ember lakja, Csetfalvát csak 500. Mezővári macskakővel kikövezett utcája mutatja, hogy egykor jelentős település lehetett. Ezekben a magyar falvakban néha úgy éreztem, mintha gyermekkoromba mentem volna vissza az időben. Reggel a kolompoló gulya hangjára lehet ébredni, este pedig az asszonyok kiülnek a ház előtti padokra beszélgetni. (Kontyos rádió- így csúfolják a fiatalabbak ezt az "intézményt".) Ki tudja meddig marad meg itt ez a szép szokás? Sajnos elég jól lehet fogni az egyik hazai kereskedelmi TV-t, várhatóan közösségromboló ereje itt is érvényesülni fog idővel.

Nagyberezna

Nagyberezna

A terület a hűvös időjárás miatt sokáig lakatlan volt. Nagyberezna a megye legviharosabb járása. Évi 43 viharos napot tartanak számon. A járás területe hegyvidéki jellegű, erdők, hegyek, folyók, patakok tarkítják. Gazdag ásványvíz-forrásokban és ásványkincsekben. A területen sífelvonók hotelek, motelek, kempingek működnek. Adottságait ki is használja a térség, az idegenforgalom magas színvonalon működik a járás szinte minden pontján. E terület nevezetességei közé tartoznak az ódon fatemplomok és más épitészeti remekművek. A járás területére 1866-ban becsapódott Knyahinanszki meteorit maradványait különböző múzeumok őrzik. A járásban karsztbarlang található.

Nagyszőlős

Nagyszőlős

A Fekete-hegy lábánál, a Tisza jobb partján, az ukrán-magyar határtól mintegy 17 km-re festői környezetben terül el az egykori Ugocsa vármegye központja - Nagyszőlős városa. A nagyszőlősi járás Kárpátalja déli részén helyezkedik el. Határos nyugatról a beregszászi, északról az ilosvai, keletről a huszti járásokkal. Délkeletről Románia, délnyugatról Magyarország határolja. Területe: 700 km˛, lakossága 118,5 ezer fő. Nemzetiségi összetétele ukránok-71,5 %, magyarok-24,8 %, továbbá oroszok, románok, zsidók és egyéb nemzetiségek. A járásban két városi típusú település (Tiszaújlak és Királyháza) és 46 falu található.

Hirdetés
Ökörmező

Ökörmező

Az Ökörmezői (hivatalos ukrán elnevezése mizshirjai) járás a festői szépségű Kárpátok elővonulatainak lankás vidékein, Kárpátalja északkeleti részén terül el. Területe: 1,2 ezer km˛. Lakosainak száma 49,4 ezer fő, melynek 98%-át egy ukrán etnikai csoport, a bojkok alkotják. A járásban 44 település található. Járási központ Mizshirja (Ökörmező) városi jellegű település. A járásban nincs vasúti közlekedés. A legközelebbi vasútállomás a szomszédos volóci járásban található.

Rahó és környéke

Rahó és környéke

Rahó és környéke Kárpátalja megye legkeletibb részén terül el. Határos Romániával, valamint a szomszédos Ivano-Frankivszk megyével. Lakosságának 70 %-a ukrán (hucul), 10 %-a román, 9 %-a magyar. Közigazgatásilag a rahói járáshoz 1 város, 3 városi jellegű település és 28 falu tartozik.

Szolyva

Szolyva

A szolyvai járás a megye központi részén terül el, nemzetközi határa nincs. Közigazgatásilag 1 város, 1 városi jellegű település és 43 község tartozik a járáshoz. A népesség többsége ukrán vagy ruszin nemzetiségű, a magyarok aránya mindösszesen 3 %. A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiekhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, melynek köszönhetően a 19. században komoly gazdasági fejlődés volt tapasztalható. Szolyva, a járási székhely a Latorca folyó völgyében, a Sztij csúcs lejtőjének alján fekszik, központjában egy 400 éves tölgyfa áll. A népi építészet kiemelkedő alkotása az a Szent Miklós tiszteletére felszentelt, zsindelypikkelyekkel fedett fatemplom, mely a város délkeleti részén található. A templom a XVI. században épült, kettős sátortető fedi.

Ungvár

Ungvár

Ungvár Kárpátalja legnagyobb városa, közigazgatási központja, ennek ellenére egy vidéki kisváros 116.000 lakossal, melyből csak 8.000 a magyar, 90.000 ukrán-ruszin, 16.000 orosz, 2.500 szlovák. / 2001-es népszámlálás./ Mégis úgy éreztük, hogy sokkal több a magyar, a ruszinok közül is sokan beszélnek magyarul, néha alig vettük észre, hogy nem magyar akivel beszélgetünk.

Tuti menü